Május 29., csütörtök 16:30
Katona József Könyvtár
PETRI ZSOLT, DR. CSEPORÁN ZSOLT, DR. KOLLARIK TAMÁS: A MAGYAR ANIMÁCIÓOKTATÁS JÖVŐJE – KIHÍVÁSOK ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYOK
A generációkon átívelő tudás- és tapasztalatmegosztás elengedhetetlen az animációs kultúra előrelépése érdekében, melynek legfontosabb területe az oktatás.
A magyar animáció megszületésével párhuzamosan elkezdődött az alkotók közötti aktív kapcsolat, mégis évtizedeken keresztül a szakma legnagyobbjai, Jankovics Marcell, Dargay Attila és Rófusz Ferenc is szinte autodidakta módon sajátították el a különféle technikákat, egymástól és a mesterektől tanulták a szakma fortélyait a gyakorlatban. Az animációoktatás intézményesült formájára egészen az 1960-as évekig várni kellett, amikor Nepp József vezetésével a Pannónia Filmstúdió és az Iparművészeti Főiskola közös vállalásaként indult el egy négyéves kísérleti szak. Az 1980-as években a főiskola tisztán animációs szakirányt indított a vizuális kommunikáció tervezőművész szak keretében, melynek gyakorlati helyszínét továbbra is a Pannónia biztosította. A rendszerváltás időszakát követően csupán a 2000-es években indult – akkor már a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen – animációszak, amit pár évre rá az akkor Budapesti Kommunikációs Főiskola –
jelenlegi nevén Budapesti Metropolitan Egyetem – követett. Ezen intézmények mellett több hazai egyetem is kínál animációs továbbképzést a főszakok mellett, valamint felnőttképzések is lehetőséget nyújtanak a tanulni vágyók számára. A Dr. Cseporán Zsolt, Dr. Kollarik Tamás és Petri Zsolt szerzőhármas kutatása hiánypótló. Nemcsak az animációoktatás intézményi és jogi hátterét mutatja be, hanem korunk kihívásaira reflektáló javaslatokat is kínál a jövő oktatási intézményei és szakemberei számára. Ezek segítségével nemcsak megőrizhető a magyar animációs kultúra fejlődése, hanem jövőállóvá is tehető.
Gorka-Focht Máté előszavának szerkesztett verziója.
