A megnyitón, Gyulai Kati szerkesztésében készült, Komolytalanság – A karikaturista Gyulai Líviusz. A művész felfedezetlen Gyivi-korszaka című könyv is bemutatkozik.
Megnyitó: május 29., csütörtök 13:00
Katona József Könyvtár
A kiállítást megnyitja, a beszélgetést moderálja, a könyvet méltatja: Orosz István animációsfilm-rendező, grafikusművész
Látogatható: május 29., csütörtök – június 3., kedd
Gyulai Líviusz magyar könyvillusztrátor, animációsfilm-rendező, grafikusművész. Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Mozgókép Mestere, a Nemzet Művésze, valamint a Magyar Művészeti Akadémia néhai rendes tagja. A páratlan műveltségű művész megszámlálhatatlan egyedi és művészi sokszorosító grafika megalkotója, és több mint hétszáz könyv utánozhatatlan stílusérzékű illusztrátora. Nem mellesleg számos animációs rövidfilm és tévésorozat megálmodója, figuratervezője és rendezője is.
Antall István 2008 áprilisában így méltatta a művészt annak apropóján, hogy elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere elismerést: „Állóképei is mozdulnak, mert nincs két Gyulai Líviusz. Egy van, és az is mennyire megismételhetetlen! Önálló grafikai lapjai, illusztrációi ugyanazzal az esztétikával, szemlélettel, ugyanazon szellemben, azonos elvek szerint születnek, ahogy a filmjei. Metszeteinek, karcainak, litográfiáinak dinamizmusát éppen annyira adja a megdolgozott felület fölmérhetetlen gazdagsága, mívessége, textúrája, mint a bennük újraértelmezett egyetemes emberi kultúrtörténet.Gyulai Líviusz számára nincs alkalmazott művészet, vagy csak az van, mert a megszólalás számára teljesen azonos az alkotással.”
Gyulai Líviusz hagyatékából 2023 nyaráig körülbelül kétszáz, kisméretű és javarészt Gyiviként szignált karikatúra került elő. E kiállítás első ízben tárja a közönség elé a sokoldalú művész korai karcainak válogatását, amelyek közül csak néhány jelent meg a hatvanas évek első felében, például a Ludas Matyi című hetilapban. Noha a művész legendás volt arról, hogy firkáit, vázlatait nem gyűjtögette – a „műtermi szemetek”, ahogy hívta őket, kérlelhetetlenül a kukában végezték –, ezek a kiadatlan grafikák egy mappába rejtve mégis megmaradtak az utókornak. Így a művész rendkívül gazdag életműve egy újabb fejezettel gyarapodott.
„A valóság deformálása éppen a lényeget emeli ki!” – vallotta ő maga a szatirikus rajzokról. Tehát ne tévesszen meg bennünket a komolytalanság álcája: sokszor épp a legmélyebb igazság rejlik mögötte.
