Május 28., szerda 11:00
Katona József Könyvtár
VARGA ZOLTÁN: MAGYAR ANIMÁCIÓS RENDEZŐPORTRÉK. HÉT ALKOTÓ MUNKÁSSÁGA AZ 1970-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG
Varga Zoltán filmtörténész negyedik önálló kötete, a Magyar animációs rendezőportrék hét hazai alkotó életművét mutatja be az 1970-es évektől napjainkig. A Gyulai Líviusz, Cakó Ferenc, Orosz István, M Tóth Éva, Ulrich Gábor, Csáki László és Bucsi Réka animációs filmjeiben elmélyedő tanulmányok az egyéni stílust és tematikai érdeklődést éppúgy feltérképezik, mint az életművek kapcsolódását az animációs film itthoni és nemzetközi tradícióihoz, illetve a társművészetekhez. Részletes elemzések olvashatók olyan nagysikerű animációkról, mint például a Jónás, a Hamu, a Vigyázat, lépcső!, a Jelenések, a Dűne, a My Name is Boffer Bings vagy a Symphony No. 42. Az alkotók munkássága részben vagy egészben a rendszerváltást követő évtizedekhez kötődik, így a kötet az elmúlt harminc év művészi tendenciáinak mérlegelését is szolgálja. A bevezető tanulmány az animációs film és a szerzőiség, illetve a stíluskérdések – mindmáig keveset kutatott – összefüggéseit vizsgálja.
Részletek a kötet recenzióiból:
„Varga teljesítménye nemcsak azért figyelemre méltó, mert hosszú évek után ez az első szerzőközpontú, magyar rendezők életművét feldolgozó kötet, hanem elsősorban azért, mert olyan mélységben, olyan részletességgel, szinte manierista odaadással elemzi a jellemzően csak néhány percnyi hosszúságú szerzői animációkat, ami még játékfilmek esetében is szédítő lenne. Varga elemzői és asszociációs tehetségének teljes arzenálját megmozgatja a fejezetekben” – írta Lichter Péter.
„A szempontrendszer következetesen érvényesül az egyes portrékban, majd visszatér a zárszóban – ezért is tekinthető a könyv tudományos igényű monográfiának. No meg elképesztő méretű anyag- és szakirodalom-ismeretet felvonultató teljesítménynek. A magyar szerzők munkáit Varga Zoltán nemzetközi kontextusban helyezi el, ráadásul széles körű kontextusban, a hivatkozott filmek ugyanis a lehető legkülönbözőbb korszakokból, nemzeti filmgyártásokból és műfaji-stiláris változatokból származnak. De a közvetlen hazai és nemzetközi szakirodalmi referenciák mellett nagyívű a munkák tágasabb művészettörténeti kontextusa a zenétől az irodalmon át a képzőművészetig” – fogalmazott Gelencsér Gábor.
