Walt Disney Csipkerózsikájának moziélménye olyan mélyen megérintett egy tízéves budapesti gyermeket, hogy megfogadta: maga is rajzfilmes lesz. Békési Sándor, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola animációs szakáról Jankovics Marcell tanítványaként érkezve kezdhette ezt az álmot valóra váltani. Hiszen 1972-ben a Pannónia Filmstúdió legfiatalabb munkatársai közé került. Rófusz Ferenc csapatában bekapcsolódott a János vitéz, az éppen készülő egész estés Jankovics-animáció rajzolásába, majd olyan televíziós szériákban működött közre, mint a Kérem a következőt! vagy a Vakáción a Mézga család (utóbbi egyes epizódjaiban társrendezőként is részt vett). A nyolcvanas évek elején, immár Gémes József mellett, a Pannónia egyik legkülönlegesebb művének volt munkatársa: az 1984-ben bemutatott Daliás idők a világ első egész estés festményanimációjaként készült el. Közben az Iparművészeti Főiskolán indított animáció szakot is elvégezte Nepp József osztályában. Diplomamunkája a festői stílust viszi tovább, miközben az animációs film születését idézi fel: a Fények virradat előtt (1985) szép és szomorú tündérrománcba sűríti Émile Reynaud rövid életű Optikai Színházának sorsát. Az évtized második felét saját rendezésben készült sorozat fémjelzi: a Vázák meséi (1986–89) a görög mitológia történeteit rajzolt, festett és papírkivágásos képeken eleveníti meg (Békési a második évadban íróként és tervezőként vett részt).
A kilencvenes évek látványos pályaváltást hozott. A képeket felcserélték a szavak, a rajzasztalt a katedra váltotta: Békési Sándor előbb teológiát hallgatott, majd református teológusként maga is sok éven át oktatott az egyetemen. De a teológiai esztétika mellett az animációs filmtől sem távolodott el teljesen, s a gyakorlatban is visszatért hozzá. 2018-ban Békési Sándor és Rófusz Ferenc valóra válthatták negyven évvel korábban elutasított filmtervüket, Az utolsó vacsorát. Jelenleg is gyártás alatt áll a Kecskemétfilm kezdeményezésére készülő Magyar szentek vallomása című sorozat, melynek Békési az írója, a tervezője és a rendezője. Az alkotó teológiai ismereteit is felhasználó epizódok szereplőinek – elsősorban az Árpád-házi szenteknek – az emberi oldala kerül előtérbe, ahogyan belső vívódásaikban feltárul, hogyan küzdenek meg a próbatételekkel és a kísértésekkel, példát mutatva a mai nézők számára is.
Varga Zoltán
filmtörténész
